Az RVA egységes európai szabályozást sürget

A Fejér Megyei Hírlap Prémium magazinjában megjelent Interjú Szekfü Tiborral, a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetőjével.

Mit tartogat a nemrég indult 2014-2020-as EU-s programozási ciklus a mikrofinanszírozó szervezetek számára?

Várhatóan több konstrukció keretében is folytatódhat tovább a mikrohitelezés, most kerültek megnyitásra például az Európai Befektetési Bank mikrofinanszírozóknak nyújtott forrásai. Magyar részről a kombinált mikrohitel újbóli indítását várják leginkább az ügyfelek, és – a szektor hatékony érdekképviseletének is köszönhetően – úgy tűnik, hamarosan jó hírekkel szolgálhatunk.

Mit lehet tenni, hogy a nemzeti mikrofinanszírozó szervezetek érdekei hatékonyabban megjelenjenek az EU-ban?

A brüsszeli Európai Mikrofinanszírozási Hálózat tavaly életre hívta a „Pénzügyi befogadásban érdekelt felek” (IPFI) munkacsoportot, amelyben az első perctől kezdve aktívan részt vett az RVA is, a Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat képviseletében. A munkacsoport tagjai nemrég, októberben találkoztak Belgrádban, ahol egyetértettek a célok bővítésében, és a munkacsoport átnevezésében. A pénzügyi befogadás – a banki szolgáltatásokból kirekesztődött rétegek számára pénzügyi termékek, tanácsadás nyújtása – továbbra is fontos célunk marad, de az EU döntéshozói felé is képviselni kell a szektor érdekeit. Nevezetesen a jelenleg elég változatos képet mutató nemzeti jogi szabályozások harmonizációját, a mikrohitelezés stratégiai céljainak megnevezését.

Egy új szövetség van tehát alakulóban?

Igen, mégpedig a nemzeti mikrofinanszírozási hálózatok egyfajta nemzetközi hálózata lesz. Örülünk, hogy ebben a kezdeti szakaszban is aktívan számítanak az RVA munkájára: felkérést kaptunk ugyanis, hogy dolgozzuk ki ennek az új hálózatnak a stratégiai céljait és szövegezzünk meg egy együttműködési megállapodást a tag-hálózatok közt. Célunk a mikrohitel új, európai definíciójának megalkotása, és egységes standardok kidolgozása.

Ezek szerint jelenleg más a magyar, mint mondjuk a spanyol mikrohitel?

Jelenleg igen színes képet mutat az európai mikrohitelezési gyakorlat. Magyarországon hagyományosan több biztosítékot kérünk, és így a mikrocégek közül is inkább a „nagyobbak” voltak az ügyfeleink. Ha már említette, Spanyolországban jellemzően a rászoruló személy (egyéni vállalkozó) az ügyfél, és sokkal kisebb az igényelhető hitelkeret is.

Miben látja a legnagyobb kihívást a szektor előtt?

Fontos megtalálni az egyensúlyt a pénzügyi és szociális szempontok közt, és erre egy egységes útmutatást adni a szervezeteknek. Jelenleg kérdéses például, hogy lehetséges-e, kell-e fenntartható módon működtetni egy mikrofinanszírozó szervezetet, ez-e a feladatunk? Vagy a társadalmi, gazdaságfejlesztési szempontok kerüljenek előtérbe, és vállaljunk be több „kockázatos” ügyfelet – akiknek lehet, hogy a mikrohitel az egyetlen esélye a túlélésre.